Blog bejegyzés

Jogi előírások webáruházhoz

Webáruház indításához és üzemeltetéséhez szükséges feltételek

Az alábbi cikkünkben azokat a jogszabályokat és kötelezettségeket foglaltuk össze, amelyek a webáruház indításához illetve a törvényes üzemeltetéséhez szükségesek.

Tipp: az alábbi sorok kizárólag iránymutatásként szolgálnak, a webáruház indítása előtt minden esetben kérje ki jogi képviselője, könyvelője, vagy az illetékes hatóság tanácsát.

Webáruház indításának feltételei:

  • Valamilyen vállalkozási forma (pl.: társas vállalkozás vagy egyéni vállalkozó) megléte. Az interneten való kereskedés sem mentesít senkit az adófizetés és egyéb vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek alól, tehát mindenféleképpen számlaképesnek kell lennünk!
  • Termék, vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte. A vállalkozó tevékenységi körei között szerepelnie kell a TEÁOR szerinti „4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységnek.

Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon, vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le, vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján
– bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése
– a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül, vagy telefonon
– az internetes kiskereskedelmi aukció

Nem ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gépjárművek, gépjárműalkatrészek és tartozékok internetes kiskereskedelme
– a motorkerékpárok, motorkerékpár-alkatrészek és tartozékok internetes kiskereskedelme

  • Működési engedélyre nincs szükségünk, de a kereskedelmi tevékenységet a székhely szerinti jegyzőnél be kell jelentenünk.
  • Engedélyhez kötött termékek forgalmazása esetén szükséges a külön szakhatósági engedély megléte, és vannak olyan termékek, amelyeket csak is üzletben lehet forgalmazni, webáruházon keresztül nem. Ilyenek például a dohánytermékek, veszélyes anyagok, állatgyógyászati készítmények, stb. További részleteket lásd lejjebb.

ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– élelmiszer, tej, tejtermék, állati eledel, zöldség, gyümölcs, hús, hal, kenyér, pékáru, fagyi, cukor, ital, üdítő, gyógyhatású készítmény, illó olaj, vegyi áru, kozmetikai cikk, mezőgazdasági, méhészeti cikkek, üzemanyag, veszélyesnek nem minősülő hulladék, termény, takarmány, élő állat értékesítése esetén, valamint étel házhozszállítása esetében

Állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– állati eredetű élelmiszer (tej, tejtermékek, felvágottak, stb.) élelmiszer nyersanyag, termény, takarmány, élőállat, csomagolt édesség (csokoládé, cukorka, stb.) értékesítése esetében

Tűzoltósági szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi áru, üzemanyag, veszélyesnek nem minősülő hulladék, tüzelő- és építőanyag, gázpalack értékesítése esetében

Környezetvédelmi, közlekedési felügyeleti szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– üzemanyag, veszélyesnek nem minősülő hulladék értékesítése esetében

Környezetvédelmi, építésügyi, tűzvédelmi szakhatóság, közlekedési felügyelet, ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– járműkereskedelem, építőanyag, szilárd és folyékony tüzelőanyag, üzemanyag, veszélyesnek nem minősülő hulladék értékesítése esetében

Növény-egészségügyi és talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– növényvédő szer értékesítése esetében

Rendőrhatósági hozzájárulás szükséges az alábbiak értékesítéséhez:

– polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, robbanóanyag és robbanószer, pirotechnikai termék, gázspray, légfegyver értékesítése esetében

Üzletköteles termékek, amelyek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók:

– a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;
– az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
– állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
– fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
– növényvédő szerek és hatóanyagaik;
– nem veszélyes hulladék;
– „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

  • Amennyiben csomagoljuk is a webáruházunkban megrendelt terméket, azt be kell jelentenünk az adóhatóságnál (NAV), mivel a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetnünk.
  • Amennyiben a vásárlónak nem személyesen kell átvennie a tőlünk vásárolt terméket, nincs szükség üzlet vagy vevőszolgálati helyiség fenntartására. Illetve abban az esetben sem szükséges üzlet vagy vevőszolgálati helyiség fenntartása, ha a vevő a vásárolt terméket az általa megadott átvevőhelyek egyikén veszi át személyesen, például különböző csomagszolgálatok (pl.: Pick Pack Pont, Posta Pont, GLS Csomag Pont) igénybevételét követően.
  • Amennyiben adatkezelési tevékenységet végez (a számlázás és a regisztráció még nem az, de a hírlevél küldése már az) a webáruházunk, akkor azt be kell jelentenünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) olyan formában, hogy elektronikusan egy keretprogramon keresztül „adatvédelmi nyilvántartási számot” igénylünk, amit aztán egy erre hivatott oldalon (pl.: Adatvédelem vagy Adatkezelés, ÁSZF) is meg kell jelenítenünk. A hatóság linkjét lásd legalul a „Linkgyűjtemény” menüpont alatt.
  • A webáruház üzemeltetéséhez, az internetes és csomagküldő kereskedelem végzéséhez semmilyen szakképesítésre nincs szükségünk.

Webáruház törvényes üzemeltetésének feltételei:

  • Tájékoztatási kötelezettség megléte

A vonatkozó rendelkezések értelmében a vállalkozó (a webáruház üzemeltetője) köteles honlapján a fogyasztókat többek között a vállalkozás (cég)nevéről és címéről (székhelyéről, telephelyéről), a vállalkozás adószámáról és gazdasági társaság esetében annak cégjegyzékszámáról, ha rendelkezik külön: akkor az elektronikus levelezési címéről (e-mail), telefonszámáról és faxszámáról, a kapcsolattartó nevéről és elérhetőségéről (különösen a rendszeresen használt e-mail címéről); a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról (díjáról) és az összes járulékos költségről (pl.: a szállítási- vagy postaköltségről), továbbá a fizetés, a számlázás, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, a vállalkozás panaszkezelési módjáról, a kellékszavatosságra, termékszavatosságra és az elállásra (további részletek az Elállási jog feltüntetése alatt) vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról, a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről, a szerződéskötés lépéseiről, az adatkezelésről, valamint a Békéltető Testülethez vagy az Európai Bizottság által elektronikusan működtetett Vitarendezési Platformhoz fordulás lehetőségéről, illetve az illetékes testületek elérhetőségéről is tájékoztatni.

2001. évi CVIII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatásról:
4. § A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:
a) a szolgáltató nevét,
b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,
h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.
  • Elállási jog feltüntetése

Az Európai Unióban a fogyasztókat megilleti a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (például telefonon vagy csomagküldő szolgálattól rendelt, illetve házaló ügynöktől vett) termékek megvételétől elálljanak. A 2014. június 13-a után vásárolt áruk esetében erre már 14 napig van lehetőségük.

Az elállási jog tehát kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

A vállalkozás a szerződéskötést megelőzően köteles a fogyasztót tájékoztatni többek között az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, továbbá azokról az esetekről, amikor a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog.

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog alóli kivételek:
29. § (1) A fogyasztó nem gyakorolhatja a 20. § szerinti jogát
a) a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
b) olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
c) olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
d) romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
e) olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
f) olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;
g) olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
h) olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
i) lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
j) hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
k) nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
l) lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
m) a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a 20. § szerinti jogát.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § szerinti jog a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált szolgáltatásokra vagy termékekre kiterjed.
A jogszabályban felsorolt kivételek közé tartoznak például:
konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyek, koncertjegyek, szobafoglalások
rendszeresen házhoz szállított élelmiszerek és italok
lezárt adathordozók (például DVD-k), amelyeket átvételkor Ön már felbontott
egyedi megrendelésre készült, egyértelműen a vevő egyedi igényeinek megfelelően előállított termékek (pl. méretre szabott öltöny)
  • Fogyasztóvédelem (tájékoztatási kötelezettségek)

Az Országgyűlés a 2015. évi CXXXVII. törvénnyel módosította a fogyasztóvédelmi törvényt.

1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
2. § (1) Az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni
a) a székhelyéről,
b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,
c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint
d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
(2) Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
(1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
  • Vitarendezési platform feltüntetése

Az Európai Bizottság rendelete értelmében, az európai, így a magyar online webáruházaknak 2016. január 9-től honlapjuk egy könnyen elérhető pontján kötelező jelleggel el kell helyezniük az Európai Bizottság által fejlesztett és üzemeltetett online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket, valamint e-mail címüket.

Emellett azoknak a kereskedőknek, akik kötelezettséget vállalnak alternatív vitarendezési fórum igénybevételére a fogyasztói jogvitáik rendezéséhez, az általános szerződési feltételeikben is szerepeltetniük kell ezt az információt, illetve tájékoztatniuk kell fogyasztóikat a felületről és annak funkciójáról.

Vitarendezési platform elérése:

https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/index.cfm?event=main.home.show&lng=HU

További elérhetőségek listája:

https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/index.cfm?event=main.complaints.odrList

  • Adatvédelem
2001. évi CVIII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, adatvédelemről:
13/A. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.
(2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
(3) A szolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.
(4) A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból – így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából – csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet.
(5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.
(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.
(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.
(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.
Tipp:
További esetekben, például hírlevél küldése esetén, a személyes adatok védelmében az adatvédelmi biztosnál bejelentési kötelezettsége is van már a vállalkozónak (lásd feljebb a „Webáruház indításának feltételei” alatt).
  • Általános Szerződési Feltételek vagy Vásárlási Feltételek feltüntetése
2001. évi CVIII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályokról:
5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
e) arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.
(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.
6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.
(2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.
(3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.
(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.
(5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.
  • Megrendelés visszaigazolása

A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

Megjegyzés:
Ez azt is jelenti, hogy, ha például a kereskedő egyáltalán nem küld visszaigazolást a fogyasztó e-mail címére, és a megrendelést követő több hét elteltével szállítja le a terméket, a fogyasztó nem köteles azt átvenni.
  • Elektronikus számla (e-számla) használata

2013. január 1. óta már nem kötelező digitálisan aláírni és időbélyeggel ellátni az elektronikus számlákat. Akár PDF fájlban is elküldhetjük őket.

Ezzel kapcsolatban az adóhivatal egy állásfoglalást is kiadott “Tájékoztató a 2013-tól alkalmazandó új számlázási szabályokról” címmel. Ebből az ide vonatkozó szakasz:

Az időbélyegző alkalmazására vonatkozóam az Áfa tv. nem tartalmaz előírást. Következésképpen időbélyegző alkalmazása nem követelmény, azonban természetesen az adóalany döntése alapján alkalmazhatja azt.

“Az Áfa tv. 259. § 5. pontjának elektronikus számla fogalma alapján az Áfa tv. alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott pdf állomány is elektronikus számlának minősül.”

Az e-számla kiállítása és használata során gyakran felmerülő kérdések:

– E-számla kiállítás előtt a vevőm beleegyezését kell kérnem? – Igen, 2012 január elseje után ez előírás.

– Elfogadja az adóhivatal ezeket az e-számlákat? – Igen.

– Miben tér el az e-számlák könyvelése a papír alapú számlák könyvelésétől? – Az elektronikus számlákat ugyanolyan módon kell/lehet könyvelni, mint a papír alapú számlákat. Az egyetlen különbség a bizonylatok tárolásánál és adóellenőrzéskor történő bemutatásánál jelentkezik: az e-számlákat minden esetben elektronikusan, fájl formájában szükséges tárolni.

  • Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Amikor a belföldi – magyar közösségi adószámmal rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést hajt végre Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítés.

Ez az adómentesség nem azonos fogalom az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó – a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható.

Az adómentesség feltétele:

– egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen,
– másrészt, hogy a termék az értékesítés következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.

A vevő közösségi adószámát a számlán is szerepeltetni kell. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5%, 18%, 27%) kell felszámítania.

  • Süti kezelésének feltüntetése (cookie tájékoztató)

2015. október 1-től az EU-s jogszabályokhoz igazodva a hazai weboldalakon is kötelező a látogató beleegyezését kérni, ha honlapunk cookie-kat (sütiket) helyez el a látogató gépén. Az adatkezelés jogszerűségéhez alapvetően az érintett hozzájárulása szükséges, és a hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő, részletes tájékoztatáson alapul. Ezért szükséges a honlapon az adatvédelmi tájékoztató.

Megjegyzés:
Ha van bejelentkezési részünk, vagy a webáruházunkban be van kapcsolva a kosár funkció, esetleg Google Analytics nyomkövető kódot használunk (bár ezt nem mi, hanem a Google szervere helyezi el a látogató böngészőjébe), akkor biztosan beletartozunk a sütiket kezelők táborába. Ha van adatvédelmi vagy jogi részünk, akkor ott is tegyünk említést a sütik használatáról, vagy készítsünk külön aloldalt neki.
Tipp:
A honlapunkra érkező látogatókat figyelmeztessük a süti kezelésével kapcsolatban a fejléc vagy lábléc (ajánlott itt elhelyezni) részben elhelyezett vízszintes ablakban (elfogadom gombbal, és külön linkkel, ami a jogi részre navigál), amelyben szerepelhet például az alábbi szöveg is: Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.

Pluginok (WordPress weboldal esetén):

https://wordpress.org/plugins/cookie-notice/

vagy (görgető funkció nélkül)

https://wordpress.org/plugins/uk-cookie-consent/

Plugin nélküli vagy nem WordPress alapú weboldal beüzemeléséhez segédlet:

https://silktide.com/tools/cookie-consent/download/

Tipp:
Az „ÁSZF” vagy a „Vásárlási feltételek” alatt hivatkozzon a hatályos jogszabályokra, és lehetőleg helyezze el a hivatkozásaikat is, hogy a vásárlók könnyedén elérhessék.

Hivatkozó jogszabályok gyűjteménye:

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400045.KOR

2001. évi CVIII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0100108.tv

2008. évi XLVIII. törvény 6. §, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300151.kor

2005. évi CLXIV. törvény, a kereskedelemről:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500164.TV

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900210.KOR

2007. évi CXXVII. törvény, az általános forgalmi adóról:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV

23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400023.NGM

2011. évi LXXXV. törvény, a környezetvédelmi termékdíjról:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100085.TV

Linkgyűjtemény:

– Adatkezelési nyilvántartási szám igénylése

http://www.naih.hu/bejelentkezes.html

Hasznos információk a wpSHOP.hu ajánlásával!

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló bejegyzések

SEO csekklista
SEO csekklista

SEO csekklista, a weboldal gyors ellenőrzéséhez SEO ellenőrző lista a gyors állapotfelméréshez, a teljesség igénye

White Hat SEO
Fehér kalapos SEO

Fehér kalapos SEO (White Hat SEO) Az alábbi listában azokat a tevékenységeket soroltuk fel, amelyek

Black Hat SEO
Fekete kalapos SEO

Fekete kalapos SEO (Black Hat SEO) Az alábbi listában azokat a tevékenységeket soroltuk fel, amelyek

SEO wiki
SEO wiki

SEO fogalomtár, a keresőoptimalizálás fogalmainak megértéséhez Az alábbi gyűjteményben/szótárban azokat a fogalmakat állítottuk össze, amelyek

SEO szakember
Keresőoptimalizáló szakember csekklista

Egy csekklista, hogy elkerülje a kontár és csaló SEO szakembereket Felhívjuk a figyelmét arra, hogy

SEO kérdés
SEO tévhitek

50+ SEO tévhit, a tények ismertetésével Az alábbi összeállításban csokorba szedtük az interneten keringő keresőoptimalizálással

WordPress GYIK
WordPress GYIK

50+ gyakori kérdés és válasz a WordPressről Az alábbi cikkünkben a WordPress tartalomkezelő rendszer kapcsán

WordPress logó
WordPress

Mi a WordPress? A WordPress az egyik legnépszerűbb és legkiforrotabb nyílt forráskódú (Open Source) tartalomkezelő